Egészségügyi kártevők elleni védekezés3
3 Megállapította: 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 12. § (3). Hatályos: 2006. IX. 1-től.
- § (1)4
4 Módosította: 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 12. § (3), 30/2009. (X. 14.) EüM rendelet 11. § (3)
o).
A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi
szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok),
valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt:
egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának
megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres
irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell.
(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában egészségügyi kártevőnek minősülnek:
a) emberen élősködő vérszívó tetvek,
b) maláriát terjesztő és egyéb vérszívó szúnyogok,
c) betegséget terjesztő vagy okozó kullancsok és atkák,
d) embervért is szívó bolhák,
e) ágyi poloska,
f) házi légy és egyéb élelmiszert szennyező vagy vérszívó legyek,
g) csótányok és egyéb élelmiszert szennyező rovarok,
h) vándor- és házi patkány,
i)5
5 Módosította: 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 12. § (3).
házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek,
j)6
6 Módosította: 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 12. § (3).
az előző, a)-i) pontokban fel nem sorolt bármely állat, amennyiben
tömeges előfordulása következtében vagy egyéb körülmények miatt
közegészségügyi ártalmat okoz, illetőleg járványügyi szempontból veszélyt
jelent.
Magyar joganyagok – 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet – a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében (3)1
1 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 5. § (1). Módosította: 21/2012. (IV. 4.) NEFMI
rendelet 25. § m).
A (2) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt rágcsálók elleni védekezési
kötelezettség csak lakott területen áll fenn. E jogszabály alkalmazása
szempontjából lakott területnek tekintendők a városok és községek beépített
területén fekvő, emberi tartózkodásra alkalmas létesítmények (lakóházak,
középületek, üzemek stb.), az utcák (terek, parkok stb.), valamint az ott
található műtárgyak, továbbá – területi elhelyezkedésüktől függetlenül – a
járműforgalmat szolgáló létesítmények, a repülőterek, kikötők, személy- és
teherpályaudvarok, egészségügyi intézmények, üdülők, táborok, élelmiszer
tárolására szolgáló raktárak, valamint élelmiszer-ipari,
élelmiszer-kereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátó-ipari egységek, illetőleg
a mezőgazdasági üzemek lakó- és gazdasági épületeinek, raktárainak
elhelyezésére szolgáló területek az épületekkel és az épületeket körülvevő 100
méter széles területsávval együtt.
(4)2
2 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 5. § (2). Hatályos: 2008. IV. 16-tól.
Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről,
valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett
terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a
gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt:
fenntartója) köteles gondoskodni.
(5)3
3 Módosította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 7. § (3) b), 30/2009. (X. 14.) EüM rendelet 11. § (3) p),
10/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 7. § (1) ta), 11/2013. (II. 7.) EMMI rendelet 8. § b), 23/2015.
(IV. 28.) EMMI rendelet 17. § e).
Amennyiben a fenntartó a (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget,
a járási hivatal kötelezi az egészségügyi kártevők elleni védekezésre.
(6)4
4 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 5. § (3). Módosította: 30/2009. (X. 14.) EüM
rendelet 11. § (3) q), 10/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 7. § (1) ta), 11/2013. (II. 7.) EMMI
rendelet 8. § b), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 17. § e).
A fenntartó a védekezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik –
saját kivitelezésben is elvégezheti, amennyiben rendelkezik az egészségügyi
kártevőirtás végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt személyi és tárgyi
feltételekkel. Ennek eredménytelensége esetén a járási hivatal elrendeli
egészségügyi kártevőirtással hivatásszerűen foglalkozó szakvállalkozás
igénybevételét.
(7)5
5 Módosította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 7. § (3) b), 10/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 7. § (1)
ta), 11/2013. (II. 7.) EMMI rendelet 8. § b), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 17. § e).
Amennyiben a védekezés közvetlen járványveszély elhárítása miatt
szükséges, annak végrehajtásáról a járási hivatal haladéktalanul gondoskodik.
(8)6
6 Módosította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 7. § (3) b), 10/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 7. § (1)
tb), 11/2013. (II. 7.) EMMI rendelet 8. § b), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 17. § e)-f).
Ha a járási hivatalnak a védekezésben való részvétele azért vált
szükségessé, mert a fenntartó a (4) bekezdésben előírt kötelezettségét
megszegte, akkor a járási hivatal a fenntartót a védekezés költségeinek
megtérítésére kötelezi.
Magyar joganyagok – 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet – a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében 37. § (1)1
1 Módosította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 7. § (3) b), 10/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 7. § (1)
ua), 11/2013. (II. 7.) EMMI rendelet 8. § b), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 17. § e).
Az emberen élősködő vérszívó tetvek által terjesztett fertőző
megbetegedések terjedésének megelőzése érdekében a járási hivatal
elrendelheti, hogy meghatározott helyeken és esetekben a tetvesség
felderítésére időszakos vagy soron kívüli, csoportos vagy egyedi vizsgálatokat
kell tartani, illetőleg annak megszüntetésére és megelőzésére megfelelő
eljárásokat kell alkalmazni. Az elrendelésnek ki kell terjednie minden olyan
közösségre, ahol a személyek gyakori cserélődése, életmódja vagy egyéb
körülmények miatt a tetvesség behurcolására és terjedésére fokozott
lehetőség nyílik.
(2)2
2 Megállapította: 30/2009. (X. 14.) EüM rendelet 7. §. Módosította: 10/2011. (III. 30.) NEFMI
rendelet 7. § (1) ub), 11/2013. (II. 7.) EMMI rendelet 8. § b), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 17.
§ a).
Minden egészségügyi, szociális és oktatási dolgozó, aki az elvégzett
vizsgálatok során tetvesség fennállását észleli, vagy arról hivatásának
gyakorlása közben tudomást szerez, köteles annak megszüntetéséről
haladéktalanul gondoskodni. Amennyiben ezt a tetvesség mértéke, jellege
vagy bármi más ok miatt hatáskörében nem tudja biztosítani, köteles az
esetről a járási hivatalt tájékoztatni, amely a tetvetlenítést elvégezteti.
(3) A tetvességi vizsgálatokat és a tetvetlenítést – a körülményektől függően
és a szükséges mértékben – ki kell terjeszteni a tetvesnek talált személy
közvetlen környezetére, illetőleg az ott élő és vele rendszeresen érintkező
személyekre is (pl. családtagokra, lakó-, munka-, tanulótársakra stb.).
(4)3
3 Módosította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 7. § (3) b), 30/2009. (X. 14.) EüM rendelet 11. § (3) r),
10/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 7. § (1) ua), 11/2013. (II. 7.) EMMI rendelet 8. § b), 23/2015.
(IV. 28.) EMMI rendelet 17. § e).
A vizsgálat alá vonandó, illetőleg a kezelendő személyek körét és a
környezet kiterjedését – indokolt esetben – a járási hivatal állapítja meg.
(5) Az érintett személy köteles magát alávetni a tetvesség felderítése,
megszüntetése, illetőleg megelőzése érdekében szükséges eljárásoknak.
(6)4
4 Módosította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 7. § (3) b), 10/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 7. § (1)
ua), 11/2013. (II. 7.) EMMI rendelet 8. § b), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 17. § e).
A járási hivatal a járványügyi szempontból különös veszélyt jelentő
tetves személyekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba fel kell venni
mindazokat, akiknél ruhatetvesség, illetőleg nagyfokú vagy ismételt
fejtetvesség észlelhető.
(7) Használt ruhaneműt, rongyot, textilhulladékot, szőrt, szőrmeárut, tollat,
hulladékhajat csak hézagmentesen zárható zsákokban szabad gyűjteni, és
szóródást kizáró módon szabad szállítani. Az így összegyűjtött
hulladékanyagot csak megfelelő rovarmentesítés vagy négy hétig tartó tárolás
után szabad feldolgozni.
(8) Fodrászüzletben tetves személy kiszolgálását követően a használt
eszközök (fésű, kefe, kendő, törülköző stb.) tetvetlenítéséről haladéktalanul
gondoskodni kell.
- §5
5 Megállapította: 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 9. §. Hatályos: 2006. IX. 1-től.
A nemzetközi személy- és áruszállítást végző légi-, vízi- és szárazföldi
járművek, valamint a repülőterek, személy- és teherpályaudvarok és kikötők
egészségügyi kártevőktől való mentességét a nemzetközi egészségügyi
előírásokban rögzített kötelezettségeknek megfelelően biztosítani kell.
Magyar joganyagok – 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet – a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében 39. § (1)1
1 Módosította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 7. § (3) a)-b), 10/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 7. §
(1) v), 11/2013. (II. 7.) EMMI rendelet 8. § b), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 17. § d)-e),
54/2016. (XII. 30.) EMMI rendelet 8. § (2) 7.
A védekezés szakmai irányelveit, az alkalmazható irtószereket és
eljárásokat, valamint a járási hivatal és a kormányhivatalok feladatait az
országos tisztifőorvos által időszakosan kiadott „Tájékoztató az engedélyezett
irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai
irányelveiről” tartalmazza.
(2) A védekezés részletes előírásaira vonatkozóan az 4. számú mellékletben
foglaltak az irányadók.
- számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez7
7 Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 17. § c), f)-g), i), r).
Az egészségügyi kártevők elleni védekezés részletes előírásai
Magyar joganyagok – 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet – a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében 1.1
1 Megállapította: 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelet 24. § (2), 2. melléklet 1. Hatályos: 2012. IV.
15-től. Módosította: 21/2012. (IX. 4.) EMMI rendelet 3. §.
Vérszívó tetvek
Tetvességi vizsgálatok
Közösségi vizsgálat végzendő az alábbi a)-c) pontban megjelölt helyeken,
időközben és módon:
a) bölcsődékben, nevelőotthonokban, gyermekvédelmi intézményekben a
gondozottakat felvételük alkalmával, majd negyedévente egyszer az intézmény
orvosának vagy a védőnőnek kell a tetvesség előfordulására nézve is tüzetesen
megvizsgálnia. A gondozó (nevelő) személyzet az öltöztetés, fürdetés
alkalmával köteles figyelmet fordítani a tetvesség esetleges előfordulására és
annak észlelése esetén haladéktalanul jelentést tenni az intézmény
vezetőjének és orvosának, aki köteles annak megszüntetéséről haladéktalanul
gondoskodni;
b) alsó fokú oktatási intézményekben (óvodákban, általános iskolákban), de
amennyiben indokolt, a középfokú oktatási intézményekben (középiskolákban,
szakmunkásképzőkben) is felvételkor, illetve a tanév elején kell az esetleges
tetvesség felderítésére irányuló vizsgálatokat az intézmény orvosának és a
védőnőnek elvégeznie, majd negyedévenként legalább egyszer megismételnie.
Tetvesség észlelésekor a szűrővizsgálatot az érintett egységben (pl.
osztályban) kéthetenként meg kell ismételni mindaddig, amíg három egymást
követő vizsgálat eredménye alapján a tetűmentesség és annak állandósulása
megnyugtató módon meg nem állapítható;
c)2
2 Módosította: 11/2013. (II. 7.) EMMI rendelet 8. § b).
az eltetvesedés veszélyének fokozott mértékben kitett közösségekbe
(közegészségügyi szempontból hiányosan ellátott, zsúfolt tömegszállásokra,
hajléktalanok szálláshelyeire) történő felvételkor a szálláshely dolgozója
köteles a tetvességi vizsgálatokat és tetvesség esetén a szükséges kezeléseket
elvégezni. A járási hivatal, kormányhivatal pedig a tetvességi
vizsgáltok/kezelések helyszínéről szükség szerint, de évente legalább egy
alkalommal köteles a helyszínen tájékozódni és szakmai hiányosság esetén a
szükséges intézkedéseket megtenni.
A tetvességi helyzet alakulásától függően a tisztifőorvos elrendelheti az a)-c)
pontban feltüntetett vizsgálatoknak az előírtaknál rövidebb vagy hosszabb
időközökben történő végzését, indokolt esetben azoknak meghatározott időre
szóló felfüggesztését.
Kórházban és egyéb fekvőbeteg-ellátó intézményben (a továbbiakban együtt:
kórház) a tetvesség behurcolásának megakadályozása érdekében a felvételi
részlegnél, ahol ez nem megoldható, a kórházi osztályokon (a kórtermektől
elkülönítve) megfelelő helyiséget és fürdőszobát kell biztosítani. Felvételkor e
helyiségben a beteget és levetett ruháit tetvességre nézve meg kell vizsgálni.
Ha a tetvesség kizárható, a beteg a kijelölt kórteremben elhelyezhető. Ha
tetvesség állapítható meg, vagy nem zárható ki biztosan, a betegnek és
ruházatának tetvetlenítését késedelem nélkül el kell végezni. Kórtermekben
észlelt tetvesség esetén a tetvesnek talált beteg fehérneműjének és
ágyneműjének, valamint a kórteremnek a tetvetlenítését azonnal biztosítani
kell. Egyidejűleg a tetvesség esetleges fennállására nézve meg kell vizsgálni a
kórteremben ápolt többi beteget is és a közöttük esetleg tetvesnek talált
személyekkel is azonosan kell eljárni.
Magyar joganyagok – 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet – a fertőző betegségek és
a járványok megelőzése érdekében
Az alkalmi, időszakos és csoportos vizsgálatokon kívül az eljáró orvosnak
egyéb okokból végzett vizsgálatát – az orvosi rendelőben, rendelőintézetben, a
beteg lakásán, vagy máshol – a tetvesség előfordulására nézve is ki kell
terjesztenie minden olyan esetben, amikor ezt a vizsgálat alá vont személy
elhanyagolt külseje, életvitele vagy egyéb körülményei indokolttá teszik.
Teendők kiütéses tífusz és visszatérő láz előfordulásakor
Kiütéses tífuszban vagy visszatérő lázban megbetegedett, valamint
járványügyi megfigyelés, illetve járványügyi zárlat alá vont tetves személynek
és környezetének a tetvetlenítését azonnal végre kell hajtani. Ha a
tetvetlenítés a beteg kórházba szállítása előtt nem volt elvégezhető, vagy
hiányosan történt, erről a kórházat a beküldő orvos idejében értesíteni köteles.
Ilyenkor a beteg tetvetlenítéséről a kórházi felvétel során kell gondoskodni, és
egyidejűleg tetvetleníteni kell – az adott körülményektől függő módon és
mértékben – a szállításnál, felvételnél közreműködő személyeket, valamint a
szállító eszközöket is.
Ha a beteg vagy a járványügyi ellenőrzés, illetve a járványügyi zárlat alá
vont személy tartózkodására kijelölt helyéről (lakásból, körletből, épületből)
ruhanemű vagy egyéb tárgy elszállítására van szükség, a szállítás alatt a tetű
szóródásának megakadályozásáról, a szállítás után pedig a szállító eszköz és a
közreműködő személyek tetvetlenítéséről gondoskodni kell. Ilyen helyről az ott
tartózkodó vagy szolgálatot teljesítő személyek is csak megfelelő tetvetlenítés
után távozhatnak.
A Brill-Zinsser betegség a fentiek tekintetében a kiütéses tífusszal azonos
elbírálás alá esik.
2.1
1 Megállapította: 30/2009. (X. 14.) EüM rendelet 9. §. Módosította: 10/2011. (III. 30.) NEFMI
rendelet 7. § (2), 5. melléklet III. b), 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelet 24. § (2), 2. melléklet 2.,
11/2013. (II. 7.) EMMI rendelet 8. § b), 54/2016. (XII. 30.) EMMI rendelet 8. § (2) 77.
Szúnyogok
Szúnyogirtó szer és szúnyoglárvairtó szer légi úton csak a kormányhivatal
engedélyével juttatható ki a környezetbe.
Légi úton történő szúnyogirtás és szúnyoglárvairtás egészségügyi gázmester
szakmai irányításával végezhető.
A légi úton történő szúnyoglárvairtáshoz entomológiai szakképzettséggel
rendelkező személy részvétele is szükséges.
Az engedélyes köteles a kezelések tényleges időpontját és helyét a
kormányhivatalnak az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről
szóló törvényben meghatározottak szerint bejelenteni.
Földi járműről melegköd-képzéssel vagy hidegköd-képzéssel vagy
ULV-eljárással történő szúnyogirtás csak a külön jogszabály alapján vagy az
egészségügyi kártevőirtó tevékenységről és az egészségügyi kártevőirtó
tevékenység engedélyezésének részletes szabályairól szóló 2/2010. (I. 26.)
EüM rendelet alapján kiadott egészségügyi kártevőirtó tevékenységi engedély
birtokában végezhető. A földi járműről végzett szúnyogirtást a kezelést
megelőző 24 órával a kezelés helye szerint illetékes járási hivatalnak be kell
jelenteni. A bejelentésben közölni kell a kezelendő terület helyét és nagyságát,
a szúnyogirtás kezdetének és befejezésének időpontját, az alkalmazásra kerülő
irtószert, a kijuttatás módját, valamint a kezelésre jogosult szakképzett
személy nevét.
3.2
2 Megállapította: 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 11. § (2). Hatályos: 2006. IX. 1-től.
Legyek
A) A házi legyek ellen védekezni kell:
Magyar joganyagok – 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet – a fertőző betegségek és a járványok
megelőzése érdekében a) az otthonukban ápolt, legyek közvetítésével is terjedő enterális fertőző
betegek és nyilvántartott kórokozó-hordozók környezetében,
b) az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményekben,
c) a mezőgazdasági egységek épületeiben,
d)1
1 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 6. § (3), 3. számú melléklet a). Hatályos: 2008. IV.
16-tól.
a települési szilárd és folyékony hulladékot gyűjtő, ártalmatlanító
telepeken, lépcsőházak szemétledobóiban,
e) a nyilvános és közhasználatú WC-kben,
f)2
2 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 6. § (3), 3. számú melléklet b). Hatályos: 2008. IV.
16-tól.
a szálláshelyeken,
g) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és
forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
h) a piacokon és vásárcsarnokokban,
i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben.
A g)-i) pontokban felsorolt helyeken a házi legyek elleni védekezést
rendszeresen, tervezett program szerint kell végezni, amelynek tartalmaznia
kell a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált
helyeken szükséges irtási feladatokat, továbbá az előre tervezett
munkavégzési időpontokat. A g)-i) pontokban felsorolt helyekre vonatkozóan a
programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező
személynek kell elkészítenie és működtetnie.3
3 Az utolsó mondatot beiktatta: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 6. § (3), 3. számú melléklet c).
Hatályos: 2008. IV. 16-tól.
B) A házi legyek elszaporodásának megakadályozása érdekében a
tenyészőhelyek megszüntetéséről, illetőleg azoknak alkalmatlanná tételéről a
következő módon kell gondoskodni:
a) a trágya megfelelő, lehetőleg zárt tárolásával vagy rendszeres – a meleg
évszakban (május-október) legalább hetenként egyszeri, városi településeken
hetenként kétszeri – elszállításával az emberi településtől 2 km-nél távolabb
levő helyekre,
b) szerves anyagokat tartalmazó szemét, konyhai és egyéb hulladék (pl.
csont, vágóhídi maradék stb.) zárt tárolásával, folyamatos elszállításával vagy
megsemmisítésével, a tárolóedényzet rendszeres tisztításával oly módon, hogy
a folyamatok alatt a tenyészés megszüntethető vagy jelentős mértékben
csökkenthető legyen,
c) az űrgödrös árnyékszék oly módon való megépítésével vagy átépítésével,
ami a házi legyek behatolását az űr-gödörbe megakadályozza vagy jelentős
mértékben csökkenti,
d) a használatban levő árnyékszék tisztán tartásával, rendszeres ürítésével.
4.4
4 Megállapította: 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 11. § (2). Hatályos: 2006. IX. 1-től.
Csótányok
A csótányok megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről
a) az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási intézményekben,
b)5
5 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 6. § (3), 3. számú melléklet d). Hatályos: 2008. IV.
16-tól.
a szálláshelyeken,
c) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és
forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
d) a piacokon és a vásárcsarnokokban,
e) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben
gondoskodni kell.
Magyar joganyagok – 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet – a fertőző betegségek és a
árványok megelőzése érdekében Ennek érdekében az a) és b) pontban feltüntetett helyeken évente két
alkalommal irtószeres kezelést kell végezni. A c)-e) pontban felsorolt helyeken
programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés
során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az
előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként
legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni.1
1 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 6. § (3), 3. számú melléklet e). Hatályos: 2008. IV.
16-tól.
A c)-e) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön
jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell
elkészítenie és működtetnie.2
2 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 6. § (3), 3. számú melléklet e). Hatályos: 2008. IV.
16-tól.
5.3
3 Megállapította: 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 11. § (2). Hatályos: 2006. IX. 1-től.
Ágyi poloska
Az ágyi poloska megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése
érdekében évente legalább két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni:
a) a szállodákban,
b) az üdülőkben,
c) a diákotthonokban,
d) a munkás- és tömegszállásokon,
e) minden más olyan helyen, ahol a lakók gyakorta cserélődnek.
Használt textíliát (ruhaneműt, ágyneműt, takarót, matracot), bútort, képet
stb. csak rovarmentes állapotban szabad eladni vagy forgalomba hozni.
Használt holmik vételével és eladásával foglalkozó jogi és természetes
személyek az általuk forgalomba hozott tárgyak, illetőleg a tárgyakat szállító
járművek rovarmentesítéséről gondoskodni kötelesek.
Épületbontásból származó faanyagot (ajtó- és ablaktokot, fal- és
padlóburkoló anyagot stb.) csak hat hónapig tartó, üres, használaton kívül álló
helyiségben történő tárolás, illetőleg hatásos rovarmentesítés után szabad
forgalomba hozni.
6.4
4 Megállapította: 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 11. § (2). Hatályos: 2006. IX. 1-től.
Embervért is szívó bolhák
A bolhák megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében
évente legalább két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni:
a) olyan nagy forgalmú helyeken, ahol a padló hézagos és a széksorok
rögzítettek (pl. mozik, színházak, egyéb szórakozóhelyek, várótermek stb.),
b) a közforgalmú járműveken.
Állattartás esetén a bolhák ártalmának jelentkezésekor a védekezést az
állatok tartózkodási helyére is (sertésólra stb.) ki kell terjeszteni.
7.5
5 Megállapította: 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 11. § (2). Módosította: 11/2013. (II. 7.) EMMI
rendelet 8. § f).
Rágcsálók
A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről
a)6
6 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 6. § (3), 3. számú melléklet f). Hatályos: 2008. IV.
16-tól.
az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális és oktatási intézményekben,
b) a települési szilárd hulladékot, illetve települési folyékony hulladékot
ártalmatlanító telepeken és a csatornahálózatban,
c)7
7 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 6. § (3), 3. számú melléklet g). Hatályos: 2008. IV.
16-tól.
mezőgazdasági egységek épületeiben, az állattenyésztő és állattartó
telepeken, lakott területen fenntartott istállókban, állatkertekben,
Magyar joganyagok – 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet – a fertőző betegségek
és a járványok megelőzése érdekében d) a szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont stb.) feldolgozó vállalatok
üzemi területén,
e) romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén,
f) a folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízlevezető árkok lakott területen fekvő
patkányjárta partszegélyein,
g)1
1 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 6. § (3), 3. számú melléklet h). Hatályos: 2008. IV.
16-tól.
a folyami és tóparti kikötőkben, személy- és teherpályaudvarokon,
autópálya pihenőkben, repülőtereken,
h) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló
helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben,
j) a piacokon és a vásárcsarnokokban
gondoskodni kell.
Ennek érdekében az a)-g) pontban feltüntetett helyeken évente legalább két
alkalommal rágcsálóirtást kell végezni.2
2 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 6. § (3), 3. számú melléklet i). Hatályos: 2008. IV.
16-tól.
A h)-j) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a
megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken
szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési
időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől
függetlenül irtószeres kezelést kell végezni.3
3 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 6. § (3), 3. számú melléklet i). Hatályos: 2008. IV.
16-tól.
A h)-j) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön
jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell
elkészítenie és működtetnie.4
4 Megállapította: 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 6. § (3), 3. számú melléklet i). Hatályos: 2008. IV.
16-tól.
Folyamatos gócirtást kell elrendelni minden olyan helyen (esetben), ahol
(amikor) a rágcsálók nagymérvű elszaporodása következtében a környezetet is
veszélyeztető rágcsálógóc keletkezett.
Az illetékes járási hivatal előírása szerint gondoskodni kell a rágcsálók
ártalmának megelőzéséről (életkörülményeik megnehezítéséről, búvó- és
fészkelőhelyeik megszüntetéséről, közlekedési útjaik elzárásáról, táplálékuk
megvonásáról stb.).
8.5
5 Beiktatta: 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 11. § (2). Hatályos: 2006. IX. 1-től.
Madarak
A madarakat megtelepedésük és elszaporodásuk megelőzése érdekében az
alábbi létesítményektől távol kell tartani:
a) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló
helyek (üzemek, üzletek, raktárak stb.),
b) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységek,
c) a piacok és a vásárcsarnokok,
d)6
6 Beiktatta: 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelet 24. § (2), 2. melléklet 3. Hatályos: 2012. IV. 15-től.
az egészségügyi szolgáltató telephelye.__